2010. február, 17.

Mindenkinek üdvözlet!



A február 17-ei ifiről, csak annyit mondanék, hogy ma is annyian voltunk mint előzőhéten.

Amiről szolt az egész az pedig a szembe forgalom. Először is mindenki elmondta a saját magával szembekerülő dolgait, és az érzelmeit ezzel kapcsolatban. Azután elgondolkoztunk a velünk szembe folyó árról az iskolában vagy a munka helyen.

És Bogi a végén, kitért a Bibliában lévő négy vers részben lévő emberek küzdelmére a szembe jövő áradatukban, ezek pedig: az 1 Mózes versben az Ábrahám elhívatása, a Dániel könyvében a Dániel oroszlánok közé vettetésében, és még a Máté 12-ben, meg az Apostolok cselekedeteiben lévő embereknek. És végül imával és énekléssel fejezetükbe az alkalmat. Az ima pedig mindenki a másikért kellet hogy imádkozzon az szembe jövő dolgaiért.

További jó napot kívánok mindenkinek és Isten áldását az életetekre Elemér.

"Nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel" 1Tim 6,6

Egy cikk a Magyar Kurírban:
Mindenét eladja a milliomos
február 10. 15:08


Eladja majdnem ötmillió dollárt érő vagyonát egy osztrák milliomos, miután rájött, hogy pénze miatt lett boldogtalan.

A 47 éves üzletember eladja Audi A8-asát, hat vitorlázórepülőjét, alpesi luxusvilláját, provence-i parasztházát, a bennük lévő összes bútorral és berendezéssel együtt. “Az a cél, hogy semmim se maradjon, tényleg semmi. A pénz csak akadályozza a boldogságot" ­ nyilatkozott Rabeder a The Daily Telegraphnak. Az alpesi villából egy kis faházba vagy egy garzonlakásba szeretne költözni Innsbruck mellett, kb. 250 000 forintos havi járadékkal.

“Sokáig azt hittem, hogy a nagyobb gazdagság és a luxus automatikusan több boldogságot is jelent. Szegény családból származom, ahol az volt a szabály, hogy azért kell minél többet dolgoznunk, hogy több anyagi javat szerezzünk, és e szerint éltem hosszú évekig" ­ vallja Rabeder. Egy idő után azonban nőtt benne a belső feszültség: “Egyre többször hallottam belül: 'hagyd abba, amit csinálsz, a luxus hajszolását és a fogyasztást, és kezdd el az igazi életedet!' Azt éreztem, mintha rabszolgaként dolgoztam volna olyan dolgokért, amelyeket igazában nem is kívántam vagy nem volt szükségem rájuk."

Sokáig nem volt elég bátorsága, hogy feladja a kényelmes életet. A feleségével eltöltött hawaii nyaralás jelentette a fordulópontot. “Életem legsokkolóbb élménye volt, amikor rájöttem, milyen szörnyű, lelketlen, érzések nélküli ez az ötcsillagos életmód. Abban a három hétben annyi pénzt költöttünk, amennyit el lehet képzelni. De egész idő alatt az volt az érzésünk, hogy egyetlen valódi emberrel sem találkoztunk: mind csak szereplők voltak. A személyzet is csak szerepet játszott, barátságosak voltak, a vendégek pedig fontosnak érezhették magukat, de közben senki sem volt önmaga".

Rabeder úgy döntött, hogy a sorsra bízza, kié lesz a háza: 21.999 tombolaszelvényt adott el, egyenként kb. 26 000 forintért. Provence-i házát ügynök árulja. Az ezekből befolyó pénzt a feleségével együtt alapított segélyszervezetnek adja, amely Salvadorban, Hondurasban, Bolíviában, Peruban, Argentínában és Chilében működik. A szervezet úgy jött létre, hogy Rabeder 2004-ben eladta cégét, s ebből árvákat támogató projekteket indított be Latin-Amerikában. Ebből fejlődött egy új kezdeményezés, amely árván felnőtteknek, főleg vállalkozóknak nyújt mezőgazdasági képzést, s mikrohitelt ad nekik, hogy független termelők lehessenek.

Az üzletember azt mondta: amikor eldöntötte, hogy mindenét eladja, végre nem nehéznek, hanem már szabadnak érezte magát. Hozzátette: nem ítéli el azokat, akik nem tesznek úgy, ahogy ő. “Nincs jogom hozzá, hogy bárkinek tanácsot adjak. Csupán a szívemre és a lelkemre hallgattam."

Magyar Kurír

Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-bejár és legelőt talál. (Jn 10,9)

2010, február 10.

Szevasztok olvasók!

Tegnap volt ismét újra ifi óra. Ezen az ifin, vacsiztunk és a vacsi után, jött az ismerkedő beszélgetés. Elmondott mindenki magáról valamit, és utána még egy szót is kellet mondanunk; ami ránk volt jellemző az elmúlt hónapban. Aztán még folyt a beszélgetés arról is, hogy mi lészen a téma a többi ifi alkalmon. A legtöbb példa a lazákból esett, amikor elmegyünk valahová, vagy meglátogatjuk az értelmileg fogyatékos gyerekeket, és programot szervezünk nekik. Végül is a Zsuzsi elvállalta a szerdai napot, és a Bogi pedig egy röhögős napot a keddi napon.

További jó időtöltés kívánok, Elemér.

December 17.

Helló!

Amit tudni kell a 2009-es, tavai ifiről az annyi hogy; énekléssel kezdtünk, és sok-sok csillagot és foltot vágtunk ki az azt követő vasárnapi alkalomra, amikor is színdarabot adtunk elő a gyerekeknek. Ezután még egy kis próba is folyt. A többire sajnos már nem emlékszem.

Üdv mindenkinek, Elemér.