2007. április 19., csütörtök

Április 17. Az utolsó vacsora (Márk 14,1-26)

Márk-sorozatunkban - meglepő pontossággal - éppen a nagycsütörtök előtti keddre jutottunk el az utolsó vacsora történetéhez. Ezt akkor elhalasztottuk (a pesti gyüliben voltunk húsvéti áhítaton), most bepótoltuk. Frigyes bácsi vezette az alkalmat, amit stilszerűen a földön, szendvicses vacsora közben tartottunk. Az úrvacsorai tapasztalatainkat, élményeinket osztottuk meg. A beszélgetés egyik legfontosabb része talán ez volt: az hogy résztvehetünk Jézus vacsoráján nem az érdemeinken, nem a mi méltóságunkon múlik. Jézus magához hív, és éppen a méltatlanokat várja. Az ifit úrvacsorai közösséggel zártuk. (Egyébként éppen 12+1-en voltunk ott!) (kal)

Április 10. Készülődés az Évi Konferenciára

Ivett, Petra, Zsuzsi és Gábor készülődtek, takarítottak ezen az alkalmon. Szegények egy kicsit magukra lettek hagyva a munkában. A húsvéti szünetről még sokan nem jöttünk vissza, mások dolgoztak. Ezútton is sorry, és köszi a helytállást! (kal)

Április 3. Húsvéti áhítat

A pesti gyülekezetbe zarándokoltunk el (jó sokan el tudtunk menni), ahol a gyülekezet által szervezet három napos húsvéti evangélizációs, áhítatsorozatba kapcsolódhattunk be. Az áhítatokat Gyurkó József pécsi lelkész vezette. A keddi este textusa az 1Kor 1,22-23 volt: "És miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság..." (kal)