Április 17. Az utolsó vacsora (Márk 14,1-26)

Márk-sorozatunkban - meglepő pontossággal - éppen a nagycsütörtök előtti keddre jutottunk el az utolsó vacsora történetéhez. Ezt akkor elhalasztottuk (a pesti gyüliben voltunk húsvéti áhítaton), most bepótoltuk. Frigyes bácsi vezette az alkalmat, amit stilszerűen a földön, szendvicses vacsora közben tartottunk. Az úrvacsorai tapasztalatainkat, élményeinket osztottuk meg. A beszélgetés egyik legfontosabb része talán ez volt: az hogy résztvehetünk Jézus vacsoráján nem az érdemeinken, nem a mi méltóságunkon múlik. Jézus magához hív, és éppen a méltatlanokat várja. Az ifit úrvacsorai közösséggel zártuk. (Egyébként éppen 12+1-en voltunk ott!) (kal)